Guineai-öböl mentén elhelyezkedő ország Nyugat-Afrikában. Partjainál a 15. században jelentek meg a portugálok, de rövidesen követték őket más államok rabszolga-kereskedői is. A franciák a 19. század közepén kezdték gyarmattá szervezni a partvidéket. A teljes függetlenséget 1960-ban nyerte el az ország, de a mai napig rendkívül erős a francia befolyás. Az ország főleg az ültetvényeken termesztett termények (kakaó, kávé, pálmaolaj, banán, ananász) exportjából szerzi jövedelmét. A kontinens kis országai közé tartozó, alig több mint 322 ezer km2 területű, 18 millió lakosú Elefántcsontpartnak néhány éve új fővárosa van, a korábbi 3,5 millió lakosú Abidjan helyett Yamoussoukro. A mintegy 60 etnikum ellenére a francia a hivatalos nyelv, pénzneme a CFA (afrikai valutaközösségi) frank. Az országban francia "bábáskodással" 1936-ban alapították az első futballklubokat, nem meglepő módon a fővárosban, Abidjanban. Mint oly sok helyen a kontinensen, a friss egyesületek szorosan kötődtek különböző cégekhez, gazdasági társaságokhoz vagy állami vállalatokhoz. A függetlenség után rögtön a nemzetközi labdarúgás vérkeringését célozta meg a sportág helyi vezetése, a FIF 1960-ban csatlakozott a CAF-hoz. Nem sokat késlekedtek az elefántcsontpartiak az önálló bajnokság és kupa kiírásával sem, a pontvadászatot az Onze Freres nyerte, míg a másik sorozatban az Espoir de Man nevet viselő csapat győzött. Szövetség neve: Fédération Ivoirienne de Football (FIF) Alapítási éve: 1960 FIFA-tagság kelte: 1961 Címe: Case postale 1202, 01 Abidjan, Cote d'Ivoire Telefonszáma: 00-225-2124027 Telefaxszáma: 00-225-21259552 Internetcíme: www.fif.ci E-mail címe: fifci@aviso.ci Elnök: Jacques Anouma Alelnök: Lambert Feh Kesse Főtitkár: Sory Diabaté Szövetségi kapitány: Henri Michel A válogatott szerelése: narancssárga mez, fehér nadrág, zöld sportszár Az elefántcsontparti bajnokságban eddig 46-szor avattak győztest, az abidjani fölény egészen elképesztő: az ország legismertebb klubja, az ASEC 21, az Africa Sports 14, a Stade 5, a Stella pedig három bajnoki címet nyert, így a vidéki egyesületeknek be kellett érniük három trófeával. A Mimosas (az ASEC beceneve) egyeduralkodó, a klub 1990 óta csak 1996-ban és 1999-ben volt kénytelen átengedni másnak az elsőséget, mindkétszer a városi és örök rivális, Africa Sports előzte meg. Az országos kupa is lehetne inkább Abidjan-kupa, hiszen a győztesek névsorán végigpillantva itt is elvétve találunk városon kívüli egyletet. Az ország képviselői gyakori és eredményes vendégei a nemzetközi porondnak, hiszen a bajnokcsapatok vetélkedésében a Stade (1966) és az ASEC (1998), a kupagyőztesek között az Africa Sports (1992, 1999), a CAF-kupában a Stella (1993), míg a Szuperkupában az Africa Sports (1992) és az ASEC (1998) diadalmaskodott. Az Elefántok (a válogatott beceneve) a kontinens egyik legeredményesebb szelekciója, az Afrika-kupa örökranglistáján az ötödik helyen áll. Az eddigi 24 tornából 15-ön szerepelt Elefántcsontpart, a legsikeresebb futamát 1992-ben teljesítette, amikor megnyerte a kontinensbajnokságot. A Ghána elleni döntő emléke mind a napig élénken állt a szurkolók emlékezetében, hiszen kedvenceik felejthetetlen estén 11-10 arányban, tizenegyesrúgások után nyerték el a trófeát. Három további alkalommal, 1968-ban, 1986-ban és 1994-ben bronzéremmel zárták a sorozatot. A világbajnokságot először 1972-ben célozta meg a nemzeti együttes, de Marokkó túl erős ellenfélnek bizonyult. A jelenkor ünnepelt játékosai mellett minden elefántcsontparti a hetvenes évek gólzsákját, Laurent Pokout (1968-ban és 1970-ben az Afrika-kupa legeredményesebb játékosa volt), és a különböző választásokon többször is a kontinens szűk elitjébe sorolt Abdoulaye Traorét, Youssouf Fofanát említi, ha az ország legjobb labdarúgóiról kérdezik.